HTML

L.I.F.E.

Friss topikok

  • Ismeretlen_15088: Jóóóóó hát! :) (2011.06.13. 16:02)
  • Ismeretlen_84036: Igazán kedves óvónő... és még ő nevel gyerekeket. De legalább a katica aranyos jel! :) (2011.06.08. 15:53)
  • Ismeretlen_70993: Tudom... VB írta le nagyon jól a válásról a gondolatát... Sok erőt! (2011.06.08. 14:08)
  • Ismeretlen_90476: Tényleg fantasztikus volt a buli, mi Öcsémmel is teljesen földobódtunk. Ő a sokkal keményebb zenét... (2011.06.08. 00:17)
  • Ismeretlen_15088: Igen, köszönjük szépen már jól van, meggyógyult! :) (2011.06.07. 10:00)

Címkék

2011.03.17. 19:52 Szőlő

Találtam egy cikket ma, ami azt fejtegette, hogy elfogadható-e ha egy nő elhagyja a családját (gyerekestül). Nem is ez a lényeg, számomra ez nem kérdés, nem tudnám soha elhagyni a lányomat. Inkább a hozzászólások....

Döbbenet volt nekem mennyi a kiborult nő, a házasságban, párkapcsolatban élő anya, aki úgy érzi neki kinyúvadni se ér, és basszus annyira nagyon magamra ismertem.... Az egy évvel ezelőtti énemre. Amikor lábon hordtam ki hörghurutot, fülgyulladással fűszerezett arc- és homloküreggyulladást, mert én nem lehettem beteg, mindazok ellenére, hogy Mazsiapu hipermarketben dolgozott, én vásároltam be, hordtam fel a másodikra gyerek+babakocsi+szatyrot.... Meg hogy nem becsültek meg, mint nőt, mint társat, sorolhatnám. És én is egy darabig foggal-körömmel védtem a családot, vártam valamire.... mire? Mittudomén, hogy változik majd, mondogattam én hogy ez nem jó, az nem jó, nem történt semmi. Másfél év telt így el. Aztán amikor egyik napról a másikra összepakoltam és eljöttünk, volt értetlenkedés....

Így, hogy már több, mint fél éve élek kettesben Melivel, biztosan mondom hogy nem bántam meg. Nem azért mert "önmegvalósítok", mert sok dolog nehezebb így, persze, de tudom hogy nekem kell megoldani, és nem nekünk kellene, de mégis csak én csinálom. Ez persze nem azt jelenti, hogy szeretnék egyedül lenni, dehogy. Nagyon szeretnék egy társat magam mellé. De az, akkor jó döntés volt, tudom.

Nem akartam ezt feltétlenül én odaokoskodni azoknak, akik azt mondják úgy érzik teljesen kikészülnek a jelenlegi szerepükben, de a család az első és válásellenesek, kívánok hogy meg tudják oldani a gondjaikat. De én, ahogy körbenézek a környezetemben, meglehetősen kevés családnak sikerült ez.... Szomorú azért.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://grapeslife.blog.hu/api/trackback/id/tr394078261

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_58281 2011.03.17. 21:09:25

Én mindig is tiszteltem, h ezt meg merted lépni. Most kéne megint egy nagy lépés, ha ÉRTED mire gondolok. :) És nekem is...

Ismeretlen_15088 2011.03.17. 21:57:26

Hát hogy a fenébe érteném már. :) És köszi! ;)

Hannibal 2011.03.18. 00:25:04

Én konkrétan talán három családot ismerek, akik együtt maradtak, és szeretik egymást, és minden okés náluk. Azért ez tényleg nagyon durva.

Ismeretlen_70993 2011.03.18. 11:33:14

Gáz tényleg... De tudod a reakciók, hogy "nem iszik, nem üt ver, hazaadja a pénzt..." Tényleg?! Én hasonlóakat éreztem mint Te G. mellett. Vágytam többre, szebbre, jobbra (hogy ne korlátozzon) és tessék. Hiába kértem, sz.rt rám. Most itt ez az új gyönyörűség, fél év alatt két külföld (mi 10 év alatt 1, azis a nászút) gyúr, normálisan öltözködik, eljárnak ide-oda (velem a saját családjához nem ment). Más, hogy mellette elveszett annak lenni akit egykor szerettem - vagy most normálisan tudnék hozzáállni, mert elszállt az agya, hogy mekkora ember lett. Akkora, hogy nem fizet gyerektartást, igazából sz.rik a lányára. Abba is hagyom, mert megint felb.szom az agyam és mindjárt jön.

Ismeretlen_70993 2011.03.18. 11:34:12

Ja és bár nem egyszerű nekem sem, de én is örülök, hogy megléptem és Neked/Nektek is! És a legjobbakat! :)
süti beállítások módosítása