Nem gondoltam volna, hogy ilyen megtörténhet! És próbáljunk meg attól elvonatkoztatni, hogy az egész az én lúzerségemnek köszönhető.

Szóval az volt, hogy az Auchanban vásároltunk, ahol vettem magamnak egy felsőt a butiksoron. Fizetés után felakasztottam a bevásárlókocsira a szatyrostul, de nagyon bénán, még meg is jegyeztem magamban, hogy ez innen simán le tud esni. Aztán ez volt az utolsó emlékem a zacsiról. Mert persze, igen, jó magyar ember módjára utána már a túrós pogácsával voltam elfoglalva, illetve hogy menten éhenhalok, persze kért Meli is, szóval sokkal fontosabb volt ez mind, mint az hogy egyetlen mozdulattal beledobjam a kocsiba azt a nyomorult szatyrot. Mindegy....

Otthon persze kerestem vadul, megnéztem a kocsiban is, felforgattam az összes létező helyet ahol lehet, ami valljuk be nem volt sok, teintve elvileg akkor hoztam haza. Na akkor már biztos voltam benne, hogy leesett a kocsiról és nem vettem észre, OK, nem volt még csak drága sem, de mégiscsak idegesített, pláne hogy a saját ökörségem miatt történt.

No aztán amint Mazzser elaludt, visszamentünk az Acuhaba, hátha..... Megkérdeztem a biztonsági őrtől, hogy nem adtak-e le egy fehér szatyrot, benne fekete ruhadarabbal, nagyjából ekkor és ekkor, még a blokk is benne volt, ennyibe került. És az év meglepetése, bár tudom, még csak március van. De igen! És tényleg az volt, szóval meglett, öröm s boldoság.

Szóval ehelyről köszönném meg a fehárvári Auchan becsületes megtalálójának, hogy nem tette magáévá a cuccomat. :)